Csendesebb, kevesebb karbantartást igényel, és még a madarakra nézve is biztonságosabb – kidolgoztak egy új szélerőmű-kialakítást, ami alapvető változást hozhat a szélenergia hasznosításában.
Elképesztően sok hidrogén lehet a földkéregben lévő tározókban – annyi, hogy hosszú időre megoldaná az emberiség energiaproblémáit.
A megújuló forrásokból származó villamos energia 19,5 százalékot tesz ki, Ausztriában például 88 százalékot.
Mozgásba lendül a hazai biogázágazat, amelyben komoly potenciál rejlik. Sok még azonban az akadály, a buktató és a nyitott kérdés. Villamosenergiát termeljünk vele, vagy biometánként pumpáljuk a gázvezetékbe? A biogázzal villamosenergiát termelő kisebb üzemeket támogassuk vagy a nagy biometán-termelőket? És egyáltalán, hogy fogjuk rábírni a gazdákat, hogy a trágyájukat ne csak kiszórják a földekre, hanem a gázfejlesztő mikrobákat lakassák jól vele?
Az eddig ismert fajoknál akár tízszer hatékonyabb áramtermelésre képes zöldalga-törzset azonosítottak a HUN-REN-hez tartozó Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai.
Összesen 1 GW energiát lesz képes előállítani egy, a csernobili lezárt zóna területére tervezett szélerőműpark. A projektnek vannak buktatói, de ha sikerül, annak szimbolikus jelentése is lehet a nukleáris katasztrófa utóhatásait elszenvedő területen.
Az elmúlt két év jogi változásai és az új csatlakozási engedélyek kiadásának folyamatos halogatása hátrányosan érinti a kereskedelmi napelemparkos piacot, amelynek helyzetét a hálózat hiányosságai mellett a korábbi spekulációk is nehezítik. Mindez rontja Magyarország versenyképességét az ágazatban, nem csoda, hogy már a hazai fejlesztők is a szomszédos országok felé tekintenek.
Az energiastratégia elveti a szélerőműveket, pedig a hazai potenciál az osztrákhoz mérhető. Az ellene szóló érvek alapján ugyanúgy el lehetne vetni a naperőműveket is. A Másfélfok szakértője kiszámolta, mennyi energiát lehetne széllel megtermelni Magyarországon, és ízekre szedte a szerinte szakmailag megalapozatlan érveket, amelyek alapján lemondunk róla.
Az Egyesült Államok Utah államában lévő Eagle Mountain városában építi fel új adatközpontját a Facebook. Az épület érdekességét a szervertermek hűtéséhez alkalmazott rendszer jelenti.
Egy napjuk volt a cégeknek megismerni a tendert, beszerezni a dokumentumokat, illetve beadni a jelentkezést, mégis olyan sokan jelentkeztek, hogy fel kellett függeszteni a pályázatot. A megújuló energiaforrásokat felhasználó beruházások 1 millió és 1 millárd forint között pályázhattak.
Szinte mindenben, köztük felépítésben és árban is eltér az eddig megszokott, hagyományos napelemektől az a fejleszés, melyről most úgy tűnik, minden megváltoztathat a napelemek piacán.
A fenntartható jövő mintapéldája lehet Hawaii egyik szigete, ahol a Tesla tömegesen vetette be a napelemmel nyert energiát az esti órákra is eltároló akkumulátorarzenálját.
A kecskeméti Graboplast-telepen naperőmű kerül az épületek tetejére. A múlt héten megjelent hírrel kapcsolatban az újdonság az, hogy az így megtermelt áramot a beruházó nem az államilag garantált, a piacinál jóval magasabb áron adja le a rendszernek, hanem saját maga értékesíti. A hazai zöldenergia-termelés megoldókulcsáról és az almát a körtével keverő összehasonlításokról kérdeztük a napenergia-termelésbe beruházó cég vezetőjét, ifj. Chikán Attilát.
A tavalyi év során az Európai Unióban telepített villamosenergia-termelő kapacitások 26,5 százaléka szélerőmű volt, a felépített erőművek összértéke piaci becslések alapján a 17 milliárd eurót is elérheti.
Az EU bíróság elé citálja a Ciprust, és napi 11 400 euró bírság kiszabását kéri, amiért a szigetország nem ültette át jogrendjébe a megújuló energiaforrások részarányának növelését előíró uniós szintű törvényt - közölte csütörtökön az Európai Bizottság.
